|
A nagy „scharfes s” avagy a nagy „eszcet” (ß)
2009.01.03. 15:49
A nagy „scharfes s” avagy a nagy „eszcet” (ß)
A „scharfes s” (ß) talán a legszerényebb német betű, hiszen az ábécé nem ismeri nagybetűs változatát.
Azaz eddig legalábbis nem ismerte, hiszen az utóbbi időben egyre többet hallani a nagybetűs ß-ről is.
Mivel nagybetűkkel a német nyelvben többnyire szó- vagy mondatkezdő helyzetben találkozunk, és mivel egy szó sem kezdődik ß-szel, alapesetben nincs is szükség a nagybetűs változatra. Ugyanakkor előfordulhat, hogy valamit csupa nagybetűvel szeretnénk írni. Nos, mi a teendő ilyenkor? A hivatalos helyesírás a „ß” helyett ilyen esetekben „SS”-t ír elő. Ez azonban alkalmanként igen érdekes olvasatokhoz vezethet:
„DIE MASSE EINES MAGERSÜCHTIGEN MODELS”
(„Maße” vagy „Masse”? ) Hiszen nem mindegy, hogy
„EGY KÓROSAN SOVÁNY MODELL MÉRETEI” vagy
„EGY KÓROSAN SOVÁNY MODELL TÖMEGE”.
(Arról nem is beszélve, hogy mi mindent jelenthet még a „Masse” szó!)
Az ilyen félreértések elkerülése végett a Szabályzat régebben megengedte az „SS” helyett az „SZ” használatát is. Építészek tervrajzain ma is gyakran látható: „MASZSTAB 1 : 50”.
Mivel azonban az „SZ” sem bizonyult a legjobb megoldásnak, maradt az „SS”-es változat.
Mindezt végiggondolván teljesen érthető a nagybetűs „ß” iránti igény. Az ISO-10646 nemzetközi szabvány és az Unicode 5.1 megalkotta a nagy „ß”-t. Fontos újítás főként a könyv- és lapkiadók számára, ugyanakkor nem képezi a hivatalos helyesírás részét. Azon nagykorú állampolgárok, akiknek a nevében „ß” szerepel, és szeretnék nevüket nyomtatott nagybetűkkel leírni, maguk dönthetik el, hogy élnek-e az „új lehetőséggel” vagy sem.
(Ugyan letöltöttem a gépemre az új kódrendszert, de még nem sikerült elővarázsolnom a nagy „ß”-t, ezért a következő linket tudom ajánlani azoknak, akik kíváncsiak, hogyan is néz ki:)
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
